"Csak meg kell vakargatni a felszínt és rögtön ott a szeretet. Néha nem látszik, de akkor is ott van. A gyötrelem e pillanatában Dale-t mindenki szerette, méghozzá nem csupán azért, amit tett, hanem azért is, amire felhívta mindnyájunk figyelmét, akik őbenne magunkat véltük felfedezni odafenn, ahogy össze szednénk a bátorságunkat és nekirugaszkodnánk - mintha mi állnánk ott az ő helyében, nem sejtve, hogy van merszünk a dologhoz.
Amikor Dale ugrott, mind ugrottunk. Amikor éljeneztünk az azért volt, mert ő megmutatta, hogy mindannyian képesek vagyunk arra, amit ő megtett.
Mielőtt a vízbe vetettük magunkat, idegenek voltunk egymásnak, de egy percre összehozott minket ez az ugrás, amely arra tanított, hogy az életet élni érdemes - neki kell veselkedni, vállalni kell a kockázatot, szeretni kell. Mi más lenne a dolgunk? "
