ez az élet nevű mese, nem tréfa a fele se !

újból és újból ismétlődnek a hangok.
visszaszól , de az ő hangját nem hallják.
már nem.
elfelejtették.
elfelejtették hallani. elfelejtették érezni.
elfelejtették őt.

a hullámvasút megállt. ő kiszállt. ki kellett szállnia .
megállt a sín mellett.
mire visszanézett már egy új kör kezdődött. egy sokkal hosszabb kör.
néha ahogy elsüvített mellette magával rántotta az ereje , de nem jutott előrébb. csak elbotolt.
szeretett volna felállni. de egyfolytában elesett.
és végül már nem maradt ereje.
csak feküdt ott egyedül . szemeit lehunyta.
könnyei lassan csordultak le elsápadt arcáról.
a hullámvasút nem állt meg , de már nem ment el mellette.
egyedül volt . teljesen egyedül.
fölült. már csak a hideg sín fájdalmas simogatását érezte karján.

de a hangok újból és újból ismétlődtek...