2011. február 16., szerda
Nem, ő nem a barátom.. de szeretem az öleléseit, a szemeit, a mosolyát.. a rengeteg közös emlékünket, a perceket, amikor együtt nevettünk.. azt hiszem, szerelmes lettem a barátságunkba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése