2011. március 20., vasárnap

Gyönyörű volt. Talán felülmúlt minden eddigit. Ahogy megláttam, már bizsergett a gyomrom, és mihelyst gyengéden hozzámért, hm.. filmszakadás. Azt hiszem hipnotizált akarata ellenére. Valami homályos kép a tetteinkről, valami aprócska mozzanat. Igen. Hozzámért. Megint, én pedig ismét elolvadtam a karjaiban. Csókja szinte leírhatatlan: mézédes, de mégis átlagos, mert semmiben nem különbözött más csókjától, viszont ahogy közben a mellkasán járt a kezem, éreztem minden szívdobbanását. Furcsa módon nem zakatolt úgy, mint egy gőzmozdony. Helyette inkább szabályosan, de nagyokat dobbant. Majd rám nézett gyönyörűen csillogó szemeivel, és minden eddiginél nagyobbat dobbant a szíve. És immáron az enyém is. Igéző tekintettel néztünk egymás szemébe.
-Mi volt ez? - kérdeztem bódultan.
-Semmi, csak egy szerelmes szívdobbanás..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése