-Szeretlek... Nagyon nagyon szeretlek, és nem érdekel, hogy most leégek-e . Tudod, hogy miért?
Mert ez nekem így nagyon rossz. Megőrjítesz, megőrjít, hogy mindennap látlak és már nem bújhatok hozzád, nem beszélhetek veled és mindez az én hibámból. Mert elengedtelek, hagytam, hogy kicsússzanak a dolgok a kezeim közül. És most inkább kockáztatok. Lehet, hogy most nagyon leégetem magamat és semmi értelme nem volt az egésznek, de már nem bírom tovább, tudnod kell mit érzek.
-Te őrült vagy.
-Nem, én... Én azt hiszem szerelmes vagyok beléd... És most nagyon szégyellem magamat.
-Miért szégyelled te magad?
-Mert két hónap kellett ahhoz, hogy rájöjjek mennyire szeretlek... Na jó most nem igazán tudom, hogy mit mondjak vagy tegyek még.. azt hiszem ideje mennem...
-Várj!.. Szeretlek.
[domi]
Mert ez nekem így nagyon rossz. Megőrjítesz, megőrjít, hogy mindennap látlak és már nem bújhatok hozzád, nem beszélhetek veled és mindez az én hibámból. Mert elengedtelek, hagytam, hogy kicsússzanak a dolgok a kezeim közül. És most inkább kockáztatok. Lehet, hogy most nagyon leégetem magamat és semmi értelme nem volt az egésznek, de már nem bírom tovább, tudnod kell mit érzek.
-Te őrült vagy.
-Nem, én... Én azt hiszem szerelmes vagyok beléd... És most nagyon szégyellem magamat.
-Miért szégyelled te magad?
-Mert két hónap kellett ahhoz, hogy rájöjjek mennyire szeretlek... Na jó most nem igazán tudom, hogy mit mondjak vagy tegyek még.. azt hiszem ideje mennem...
-Várj!.. Szeretlek.
[domi]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése